Ingatlanosok – nem az a céljuk, hogy eladjanak?

Időközben megpróbáltam kapcsolatba lépni más ingatlanosokkal is.

Kaptam három e-mail címet ismerősöktől, de érdeklődő leveleimre semmi válasz nem jött.

Mivel közben már beláttam, hogy a keresést nem úszom meg, elkezdtem búvárkodni más ingatlanközvetítő oldalakon is, majd felhívtam a kapcsolattartó személyeket konkrét ajánlatokra hivatkozva.

Az első közölte, hogy most nem ér rá, 10 perc múlva visszahív. Valószínűleg megállt az idő, mert még nem hívott.

A második egész augusztusra szabadságot vett ki, de majd hív. Jelentem, augusztus sem múlt még el.

Ketten egyáltalán nem vették fel a telefont.

Az egyetlen ember, akivel saját hatáskörben sikerült kapcsolatba lépnem, rövid úton közölte, hogy mi szokott a probléma lenni a lakással, amire rákérdeztem (egy szemétégető van a közvetlen szomszédságban), majd anélkül, hogy rákérdezett volna az igényeimre, letette a telefont.

Végül csak sikerült megbeszélnem egy találkát egy Angol utcai lakáshoz, de miután 15 percet szobroztam, kiderült, hogy a hölgy és én két eltérő napra emlékeztünk. Viszont legalább megkérdezte, hogy mit is keresek pontosabban. Majd telefonban megnyugtatott, hogy a lakás, ami iránt érdeklődtem, egyáltalán nem nekem való, de majd ő keres nekem megfelelőt. Mondtam, hogy hamarosan elutazom három hétre, utána újra hívom. Lelkesen megígérte, hogy addigra összeszed néhány lakást.

Elutaztam, hazaértem, felhívtam, megörült nekem, ígérte, hogy keres, amint talál valamit – azóta sem hallottam felőle.

Kezdtem úgy érezni, hogy az ingatlanosok nem is akarnak lakást eladni! Lehet, hogy ez az egész csak álcázási célokat szolgál? Vagy mindenki egyszerre fertőzött meg a „Mit nekem a munka! Éljünk inkább a mának!” kór?

2015. nyár – Az első lépések

Alapvetően kényelmes természet vagyok, és abban is hiszek, hogy a profik általában hatékonyabban elvégeznek egy munkát, mint az amatőrök.

Ez a gondolatmenet vezérelt, amikor találomra betértem a lakásomhoz legközelebb eső ingatlan közvetítő irodába, hogy tájékozódjam, és segítséget kérjek a lakáskereséshez.

Az alábbiak derültek ki:

- Ez a cég területi felosztásban dolgozik, tehát egy-egy iroda csak meghatározott körzetben fellelhető ingatlanokkal foglalkozik.

- Mód van azonban arra, hogy kérésemet és keresési szempontjaimat továbbítsák a többi irodához, akik kiszűrik a megfelelő lakásokat, megküldik az én ingatlanosomnak, és így én nekem csak vele kell kapcsolatot tartani.

Príma, gondoltam én. Megadtam az igényeimet, elégedetten vállon veregettem magam, és hazatértem abban a boldog tudatban, hogy minden sínen van.

Egy hét múlva még egyetlen konkrét ajánlatot sem kaptam. Kaptam viszont rendszeresen egy automatikusan összeállított listát olyan lakásokról, melyek távolról sem feleltek meg az általam megadott szempontoknak, se ár, se négyzetméter tekintetében.

Újabb egy hét múlva véletlenül összeakadtam az emberemmel az iroda előtt. Megemlítettem neki, hogy hiába vártam az ajánlatait, erre azt javasolta, hogy a legjobb, ha én böngészem át a weben a kínálatot, és megmondom neki, hogy melyik érdekel. Kösz, ezt szerettem volna megspórolni!

Mindazonáltal, mivel az idő haladt, a hétvégén nekiálltam, és pár órás intenzív szűrés, keresés, átolvasás után kezemben volt 5 ajánlat.

Leballagtam vele az irodába, átadtam az ingatlanosnak, aki közölte, hogy kapcsolatba lép a kollégáival (elvégre arra törekszik, hogy nekem ne kelljen fáradoznom), és majd ők keresnek engem.

4 azóta is keres. Az ötödik valóban felhívott, kb. másfél hét múlva, és végre megbeszéltünk két időpontot.