Élő falumúzeum Kanadában

Bár több mint 10 éve, hogy Kanadában jártam, máig is egyik legérdekesebb élményemnek tartom az edmontoni falumúzeum, vagy ahogy ők nevezik az Ukrainian Cultural Heritage Village látogatását.
Akár a szokásos skanzen is lehetne, de mégsem az. Egy nagyszerű otlet révén jóval több annál. Az itt dolgozó embereknek az a munkájuk, hogy korabeli módon éljenek.
A zsellérasszony földbe vájt házban él, és egész nap a földet műveli, mert az államtól úgy kaptak négyszer annyi földet, mint amennyi pénzük volt, ha egy éven belül feltörik és megművelik, ehhez viszont (pl. hogy vetőmagot vásároljanak) pénz kell, ezért a férje elment a vasútépítéshez dolgozni, és majd csak hónapok múlva jön haza.
A csendőr felesége most már büszkén sétálgat, de éveken át egyedül élt Londonban, amire a férje végre kihozathatta, mivel amikor felvették az egyenruhások közé, „nőtlennek” kellett lennie.
A parasztasszony hétfőn mos, kedden vasal, szerdán kenyeret süt … minden napra megvan a beütemezett tennivalója.
A vasútállomáson a pénztárostól megtudtuk, hogy az állomásfőnököt elhagyta a felesége; a boltos nem fogadja el a pénzt, ha nem látja rajta a jó öreg György király arcmását, és a frissen bevándoroltak abban a biztos tudatban sátoroznak megvásárolt telkeiken, hogy itt enyhék a telek – a bevándorlási hivatalban legalábbis ezt mondták nekik, amikor ide, nyugatra csábították őket. Azt már tudják, hogy a nagy bevándorlási boom miatt akár évekbe is beletelhet, mire házat tudnak építtetni maguknak, az viszont majd csak az első tél meglepetése lesz, hogy bizony itt nem ritka a sok hó és a mínusz 10-20 fok.
Mindenkinek megvan a maga alaptörténete, de ha beszélgetés közben elkanyarodunk tőle, lelkesen improvizálnak. Semmilyen magyarázó tábla vagy idegenvezető nem tudott volna ennyi információt maradandóan megosztani velem, mint az a sok-sok jó ízű beszélgetés, amit a falu „lakóival” folytattunk. Mindig az időjárásnak, a naptárnak megfelelően élnek. Lelkes önkénteseket, nyári szünet alatt érdeklődő gyerekeket is szívesen befogad egy-egy "család". Ki-ki saját bőrén tapasztalhatja meg, milyen is volt villany, folyóvíz, telefon nélkül élni, állatokat gondozni, kertészkedni, szekéren utazni vagy gyalog közlekedni.
Vajon milyen lehet a falu most, így karácsony táján?

Teatasak csillagok 9.

Új forma a láthatáron. Az alap itt is egy négyzet. Mind a négy sarkát behajtjuk, aztán kettő sarkot még egyszer.

Készülhet téglalapból is, akkor hosszabb lesz az elkészült elem.

Mire ezekkel a hajtogatásokkal elkészülünk, már itt is a karácsony, lehet díszíteni a fát. A Tietek milyen lesz?

Ajándékozhatunk így is

Franciaországban hallottam ezt a szellemes ötletet, mely, elhagyva a szertelen költekezést, az egymásnak adott ajándékot ismét szeretetünk személyes üzenetévé varázsolja.
Barátok, rokonok megegyeznek, hogy nem vásárolnak egymásnak semmi újat, hanem már meglévő dolgokat ajándékoznak egymásnak. Ez lehet egy ruhadarab, könyv, társasjáték, zene CD, ital, édesség vagy bármi más. Csak két szabálynak kell eleget tennie:

1. Az ajándék férjen bele egy bevásárlótáskába (hogy ne váljon ismét egyre nagyobb tárgyak cseréjéből adód versengéssé),
2. az ajándékozó szeresse az adott tárgyat, így egy erős „szeretetkör” jön létre.

Van-e annál szebb üzenet, mint lemondani például barátnőnk kedvéért egy kedves tárgyunkról, melyről tudjuk, hogy ő is a szívébe zárta…

 

Teatasak csillagok 8.

Na, és ez hogy tetszik?

 

Az 5. csillag továbbfejlesztett változata. A középső részt alul, két oldalt visszahajtottam.

 

Liliomkert piac Óbudán

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

MEGHÍVÓ
Adventi vasárnapok a káptalantóti Liliomkertben a már hagyományos rend szerint
és - idén először - adventi szombat-vasárnapok Óbudán a Fő téren,
november 26-tól a Liliomkert portékáival, hangulatával fűszerezve

Meghívást kaptunk és elfogadtuk, hiszen a városi népet nekünk (értsd: a vidéki termelőknek) kell termelői élelemmel ellátni, már persze azokat, akik ezt igénylik. Kezdődjön hát az együttműködés!

Családias, meghitt, szeretetteli légkör - ez a cél, ahogy a Liliomkertben megszoktuk. Ezúttal, elsőként, példa értékkel a főváros egyik legszebb terén az óbudai középiskolák diákjai készítenek díszeket olcsó, természetes anyagokból, háztartási 'nemes' hulladékból és dekorálják az árusító pavilonok felületeit.
A kerület lakóit pedig arra kérjük, süssenek finom, házi sütiket az adventi hétvégékre! Sszükségünk van egymásra, vidéknek és városnak, az idősebbek tudására, tapasztalatára, a fiatalok lendületére. Korcsolyázunk, szól a zene, lesz persze forralt bor és lacipecsenye. Legyen mellé, és a karácsonyfa alá finom házi süti is!

Küldjétek el a meghívást óbudai ismerőseiteknek!
Kérjük őket és Titeket: kotorjátok elő a fiókból a régi karácsonyi sütik receptjeit, süssétek meg és hozzátok ki a térre, örvendeztessetek vele minket, egymást!
Mutassuk meg, hogy a fővárosban is létezhet családias légkör!
Köszönettel: Ildikó
harmathyildiko@gmail.com
30/266 07 06

 

Teatasak csillagok 7.

Hasonlít az előző hajtáshoz, de most az egyik fület előre hajtjuk, a másikat hátra.

Adventi naptár máskép

Mivel ritkán találkozunk, már november közepén megleptem a nővéremet és egyik kedvenc barátnőmet egy-egy adventi naptárral. Elvégre hol van az megírva, hogy csak gyerekek kaphatnak ilyet.
Az ő naptáruk azonban nem csokoládét rejtegetett. A koszorú alakban elhelyezkedő 24 csipeszben egy-egy tasak tea kelleti magát. Remélem, a decemberi hajtás közepette lesz idejük arra, hogy minden nap találjanak egy negyed órát, amikor békésen leülhetnek egy csésze tea mellé.

              

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barátnőm, akit éppen most kapott el a teatasak hajtogatási láz, egyből meg is jegyezte, hogy jó lett volna, ha minden zacskó tea mellett van még hét üres teatasak is. Micsoda ötlet! Jövőre talán már így készítem. Akkor teázás közben akár el is készülhet minden nap egy-egy csillag.
Nővérem viszont azt vetette fel, hogy miért mindig "kapunk" az adventi naptárral, miért nem „adunk”inkább. Gyorsan el is kezdtem ötletelni. Hirtelenjében ezek jutottak eszembe:

• Karácsonyfa puzzle 24 darabból – minden nap hozzáteszünk egy részletet, karácsonyra összeáll az egész fa
• Csupasz karácsonyfa rajz, amire minden nap rajzolunk egy-egy újabb díszt
• 24 csillag alakú kartonlap. Minden nap felírjuk rájuk az aznapi jó cselekedetünket, s felragasztjuk az ablakra, tükörre
• 24 képeslap egy dobozban – minden nap elküldünk egyet valakinek, akire már régóta nem jutott időnk

Nektek milyen ötleteitek vannak?

Teatasak csillagok 6.

Még mindig az alap sátorhajtás. Az előző heti "izgalmak" kipihenésére, most itt van megint egy egyszerűbb változat. Csak aláhajtjuk mindkét szélét...

Adventi üzenetek

Az adventi időszak a békéről, egymás felé fordulásról, meghittségről szól. Milyen jó is az, amikor sikerül közösen leülni a vacsoraasztal mellé, és utána is nem felpattanni, hanem még jól esően beszélgetni és egymásra figyelni.
Még szebbé tehetjük ezt az ünnepi időszakot, ha elgondolkodunk azon, mi mindent köszönhetünk meg egymásnak. Készítsünk elő színes cédulákat, tollakat és egy szép tálat vagy üveget, és kezdjünk el köszöneteket írni egymásnak. A cédulákat összehajtogatva gyűjtsük, és karácsony este aztán kibontogathatjuk őket – minden más ajándéknál nagyobb öröm lesz a szeretteinktől kapott sok-sok melegség.
Legyenek az üres cédulák szem előtt, hogy napközben is ráírhassuk, ha eszünkbe jut valami újabb dolog, amiért köszönetet mondhatunk. Csak elkezdeni nehéz - meg a végén abbahagyni, annyi szép érzés jön elő, ha belekezdünk.

Írhatjuk az üzeneteket névvel vagy névtelelenül is - utóbbi esetben jó játék közösen kitalálni, hogy kitől is származik az adott köszönet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Fotó innen: kanuhawaii.org)

 

 

 

 

 

 

Teatasak csillagok 5.

Na, ez már egy kicsit trükkösebb hajtás. Itt is az alap háromszög formából indulunk ki, és csak az egyik felső fület hajtogatjuk.

Teatasak csillagok 4.

Két újabb behajtás következik. Ugye, tudjátok még követni?

 

Együtt lenni/tenni jó

Megint, immár hatodik alkalommal, remek hosszú hétvégét töltöttünk Szulokon.
Három éve még azt sem tudtam, hogy ez a kis falu egyáltalán létezik, mára meg életem egyik fontos helyszínévé vált. Évente kétszer itt gyűlünk össze néhányan, kreatívok, és osztjuk egymásnak a tudományunkat. Mert mindenkinek más az erőssége – van, aki profi gyöngyös, más klassz könyveket köt, vagy égethető gyurmából készít csodás mütyüröket. Néhány technikánál nem is a módszerek ismerete a fontos, csak a hely szelleme, ami alkotásra buzdít. Ilyen a kavicsfestés vagy a teatasak hajtogatás. De nemezeltünk is már, dekopázsoltunk, gravíroztunk, nádat fontunk – talán csak döglött elefántból rózsacsokrot nem készítettünk még. Mégis mindig akad valami új technika, vagy már ismert technika új alkalmazási módja, amivel bővíthetjük a tudásunkat.
Hozzá jókat beszélgetünk, nevetünk, eszünk, játszunk – és feltöltődünk néhány hétre energiával. Aztán már lehet is tervezgetni a következő találkozást.
Egyszerű fórumozásnak indult, mint annyi másik. Aztán az internetről kiléptünk a való világba, s mára már barátságok sűrű szövedéke alakult ki közöttünk.
 

 

Teatasak csillagok 3.

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";}

Nem sok változás, ha még egy fület behajtunk. Vagy mégis?

 

A Házaspárok útja a Hegyalján

Érdemes időnként megállni egy pillanatra, elszakadni a mindennapok mókuskerekétől, és rápillantani életünkre, a hozzánk közel állókhoz fűződő kapcsolatunkra.
A Házaspárok útja katolikus közösségek együttműködésével jött létre a Hegyalján, Bodrogolasziban. a Lónyai kastély parkjában található, a kápolnától induló és ide visszavezető másfél kilométer hosszú - részben - erdei sétaút 15 állomást érint, melyek a házasság fontos eseményeit, feladatait, nehézségeit és korszakait jelenítik meg.
A Jakab Gábor által készített táblákon látható képek, a szentírási idézetek, feladatok ösztönzést adnak arra, hogy a párok életük egyes mérföldkövein elgondolkodjanak és beszélgessenek egymással.
A házaspárok útja szabadon látogatható, érdemes beiktatni, ha egy zempléni túra alkalmával erre járunk, vagy ha házassági évfordulóra, vagy csak szeretetünk kifejezésére meglepnénk a kedvesünket egy bensőséges sétával.

 

Tárd ki a házad ajtaját

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";}

Tavasszal Amerikában jártam, és a csodálatos túrák élménye mellé néhány remek gondolatot is gyűjtöttem a jótékonykodás, önkénteskedés témájában. Mindig is úgy tűnt nekem, hogy az USA-ban valahogy erősebb az adományozás, önkéntesi tevékenység, közösség építő munka szelleme. Amerikai barátnőmmel beszélgetve az eltérő történelmi háttérre vezettük ezt vissza, egyben párhuzamot vonva az egyéni és csapatsportok eltérő mértékű kedvelésével, de ezt most nem fejtem ki bővebben, kanyarodjunk inkább vissza az alapgondolathoz.

Az amerikai iskolák, csak úgy, mint a magyarok, a legtöbbször nem bővelkednek pénzben. Egyszerű adománygyűjtés helyett találták ki, a „Lépj be az otthonomba” rendezvényt. Évente egyszer, egy adott napon, néhány ember megnyitja a házát, és csekély belépti díj ellenében bárki bemehet, és körülnézhet nála. A jegyeket elővételben lehet megvásárolni, a befolyt összeg pedig az iskola pénztárát gazdagítja.

A kivitelezésben, plakátok elkészítésében, jegyárusításban, a látogatók kalauzolásában és megvendégelésében önkéntesek segítik a rendezőket és a házigazdákat.

Van, aki csak az iskola javára adakozva veszi meg a belépő jegyet. Mások, akiket érdekel az építészet, lakberendezés, szívesen veszik a lehetőséget, hogy kész „alkotásokat” tekinthetnek meg. Aki pedig építkezés, vásárlás, felújítás előtt áll, annak kifejezetten jól jöhet, ha több megoldást, ötletet, hangulatot is végignézhet, mielőtt belevág saját enteriőrjének kialakításába.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Green CNY blog

Teatasak csillagok 2.

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

Csak egyetlen hajtással több, mint az alapminta, és máris egészen más csillagok születnek.

Blindekuh éttermek Svájcban

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

Jelképes szembekötősdi, avagy étkezési élmények vaksötétben

 

 

 

 

 

Az alapötlet: segíteni a vakok és a látók kapcsolatát, emellett így a vakok számára kitűnő munkahelyeket is kínálhatnak. Dióhéjban: az „étterem sötétben” a svájci Blind-Liecht Alapítvány vállalkozása. Az alapítvány célja megmutatni a látóknak, milyen érzés vakon élni, és milyen gondokkal, nehézségekkel, problémákkal szembesülnek vak embertársaik. A többi között azzal, hogy nem láthatják, mit esznek, legföljebb az étel illata alapján azonosítják azt, amit a tányérjukra helyeznek. Az evés módja, technikája is más, mint a látók esetében – csakis az érzékeikre hagyatkozhatnak. Azért, hogy a látók az étterem sötét világában el ne tévedjenek, az ott dolgozó vakok és gyengénlátók segítik őket az eligazodásban. Az első blindekuh-éttermet 1999. szeptember 17-én nyitották meg Zürich-Seefeld egyik valamikor kápolnájában; 2005 elején hasonló nyílt Bázelben. A vendéglátás mellett a „semmit sem látó” vendégeknek a vakok különféle kulturális élményeket, felvilágosító szemináriumokat is kínálnak – persze a sötétben. A blindekuh-éttermet, megvalósítóit különféle díjakban, kitüntetésekben részesítették: megkapták a zürichi nőegylet szociális és kulturális díját, a Lilienberg vállalkozói és innovációs díjat, valamint a londoni Social Innovations Award és az Institute for Social Innovations elismerését.

(Forrás: Natursziget)

Kunst im Dorf

Végy egy kisebb falut, kapd a nyakadba a lábat, és kopogj be minden házba.

Kérdezd meg, van-e valaki, aki játszik valamilyen hangszeren, és szívesen kamarazenélne.

Így kezdődik egy „tündérmese”.

A folytatásból aztán kiderül, hogy az emberek nem csak hangszeren játszanak, hanem festegetnek, ékszert készítenek, csodás rongyszőnyegeket szőnek, titokban verset írnak vagy baletteznek is. És van, aki mindebben meglátja a fantáziát, és azt mondja, miért ne mutatnánk meg mindezt egymásnak és a nagyvilágnak?

Valahogy így született az első Művészet a faluban rendezvény a német Oberheimbachban. Először csak önmaguk örömére mutatták be a falu lakóinak alkotásait, s egymást szórakoztatták a közösségből kikerült előadóművészek, de nagyon hamar szárnya kapott a hír, s mára már egész Németországból érkeznek látogatók a nyaranta megrendezett két napos rendezvényre, ahol még mindig szigorúan érvényes a szabály: csak a falu (volt vagy jelenlegi) lakóinak alkotásai, illetve előadóművészei kápráztatják el az idelátogatókat.

 

Teatasak csillagok 1.

Igaz, még csak október van, de ha továbbra is úgy szalad az idő, mint az elmúlt hónapokban, akkor egy-kettőre itt a december vége.
Ha minden összejön, az idén Kínában ünneplem a karácsonyt a fiammal. Ez persze felvet néhány kérdést – többek között azt, hogyan oldom meg az igazi, családi karácsonyi hangulatot. Micsoda kérdés, hát karácsonyi dekorációval. Amit biztosan ott is beszerezhetnék, de bőven van még idő az elkészítésre is.
A csomagolást is figyelembe véve két dimenzióban gondolkodom. És csillagokban. És vidám színekben. A megoldás pedig itt gyűlik a polcon, a hátam mögött. Teatasakok. Ami a legjobb, hogy egyetlen hajtogatási mintával is számtalan különböző darab születhet.
 

Trivia és szomszédolás

Ausztráliában élő bátyámmal skype-oltam éppen, amikor egy „Bocs, megjöttek a szomszédok a szokásos hétvégi rejtvényfejtésre!” üzenettel hirtelen faképnél hagyott.
Utólag persze visszatértünk a témára, mert nem hagyott nyugodni a kíváncsiság. Elmesélte, hogy az újság vasárnapi számában mindig van egy kvíz, ami, a Trivia nevű társasjátékhoz hasonlóan, a legkülönbözőbb témakörökből válogatja össze a kérdéseket. Azt szokták vasárnap esténként közösen megoldani. Mivel mindenben senki nem lehet tudós, viszont valamihez mindenki ért, így aztán a gyerekektől a legidősebbekig mindenki hozzájárul a kérdések megválaszolásához, és közös a sikerélmény is. Ráadásul a rendszeres közös játék még a szomszédokat is összekovácsolja.
Ott, a hegyek között, ahol 10-(20-30) km-es körzeten belül mindenki szomszédnak számít, fontos, hogy ismerjék egymást és tudjanak egymásról, ha baj van, vagy örömhöz kell társaság. Nálunk, ahol legtöbbször egymás nyakán élünk, mindenki inkább korlátokat épít, hogy megőrizze a saját kis életterét. Pedig szomszédolni jó. És lám, ilyen egyszerű is.

(A Trivia kedvelt magyar „változata”, a Honfoglaló, nálunk a családi rendezvények kedvelt elfoglaltsága volt egy időben. A felnőttek az egyik szobában beszélgettek, a fiatalabbja meg a másik szobában, a képernyő előtt gyűlt össze, és egymást túlkiabálva ontották a válaszokat, és izgulták végig a játékot.)

Láss, ne csak nézz

Ismerjük meg a másik oldalt is. Vagy legalább egyetlen pillantást vessünk rá, mielőtt véleményt mondunk.

 

Mit hoz neked 2012?

2012- A Jövő Legendáriuma - Ezoterikus és Üzleti Kalendárium
Kismamáktól nagymamákig, cégvezetőktől a hálózatépítőkig -.azoknak, akik egy kis plusz energiát, praktikát akarnak 2012 minden napjára, az önkibontakoztatásukért :)
A naptár kalendárium és határidőnapló is egyben. 17 szerkesztői témát ölel fel, amelyek a mindennapi gondjaink megoldásában segítenek – csupán azzal, hogy a rálátást a dolgokra más nézőpontból világítják meg. 400 oldalon jelenik meg, van benne hely a napi programoknak, ötleteknek, határidőknek. A nevek jelentése, a hónapok számmisztikai rezgései (hogy melyik tulajdonságainkat erősíti az adott időszak) – és napi pár szavas iránymutatók is vannak benne, külön kis hellyel, ahol mindenki kiszámolhatja a saját születési rezgései alapján azt, hogy mit tegyen, vagy mit nem tegyen ezen a napon. Minden tartalom, a Felemelkedés jegyében íródott!!

Ezoterikus, mert a belső hangunkat, a lélek hangját vetik papírra a szerkesztők (vagyis a lelkiségünk, a lelkiismeretünk, belső titkaink megnyilvánulásai ezek a jó tanácsok).
Az anyaság, a gyermeknevelés kérdései, a Vonzás Törvény, a számmisztika, a gyógynövények, apró mágiák, a Feng Shui, a párkapcsolat (és annak javítása), a gyógyítás, öngyógyítás, az önismeret, önmegismerés, karrier – pénz – siker, az asztrológiai-asztrozófiai előrejelzések és hogy 40 év felett is van élet, sikerek és szerelem - ezek a legkiemeltebb témák…

Üzleti, mert minden szerkesztőnk a saját „üzletét” is építi a fizikai világban, persze nem a mások letarolása, hanem a pozitív gondolkodás és az „ezoterikus üzlet” építése áll a központban – ezért, már működő praktikáikat is átadják az olvasónak.
Ide tartozik, a pénz, a karrier építés, a saját üzlet indítása, az online üzlet, a gyermekek pénzügyi nevelése, és az is, hogyan lehetünk sikeresek, akár több gyerek mellett is.

A Kalendárium különleges négyzet alakú formátumban jelenik meg, mérete: 19x19 cm
- A négyzet, a négy elemet szimbolizálja – és a szilárd alapokat az élethez. A teremtett, érzékelhető világ teljességét, tökéletességét és harmóniáját.
- A 19-es a Nap száma – jelenti a tüzet, az otthon melegét, a családot, a boldog párkapcsolatot, a sikeres üzleteket és kapcsolatokat.

A Naptárban, különleges ajánlatokat, kedvezményeket és ajándékokat is elhelyeztünk a vásárlók számára!! Október 6-ig rendelőink wellness hétvégét is nyerhetnek.
A megrendelésről itt olvashatsz.

Szeretettel: Mátyás Anita
 

Pozitív nap

A Föld nem a miénk, csak kölcsönkaptuk! Tegyünk érte, hogy ugyanúgy - vagy akár még jobb állapotban - adhassuk vissza, ahogy megkaptuk.

Fenntarthatóság, avagy a felelősségvállalás = pozitív energia

Veled vagyok

Haláleset. Megdöbbenés. Értetlenség. Légüres tér.

Gyorsan terjedő hír. Részvétnyilvánítások. Szavakon túl mutató ölelések. Együttérzésről biztosító levelek, telefonok. Barátok, akik gyakrabban csörögnek rád. Ismerősök, akik felajánlják a segítségüket. És egy szomszédasszony, aki két hétig mindennap tálcán hozza a vacsorát, hogy biztosan egyél is valamit.

Kukoricadara puding vodkás aszalt szilvával

Nemrég születésnapos barátnőmet vártam, és az utolsó pillanatban jutott eszembe, hogy jó lenne valami tortával is kedveskedni neki. Sütni ugyan már nem volt idő, de azért bekukkantottam a hűtőszekrényembe, mégis milyen alapanyagok állnak rendelkezésre.
Így született meg a vodkás aszalt szilvával dúsított kukoricadara puding.
Az alkoholizáló aszalt szilva még a legutóbbi aszalt szilvás vodka készítéséből maradt, és azóta vár "újrahasznosításra”. A kukoricadara tejjel főzve, kevés cukorral édesítve igazi finomság mindazoknak, akik nem a tömény édességeket kedvelik.
Az már csak hab a tortán, hogy Anyukám találmányát alkalmazva, a pudingot egy óriás homokozóformába töltöttem, így egy mosolygó napocskával köszönthettem az ünnepeltet.

 

Segíts magadon, Isten is megsegít

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

A képeslap készítés még mindig egyike a „semmiből valamit” elv remek alkalmazásának.

Egy kis papír, egy kis ragasztó, egy kis cérna, kevés eszköz – és sok-sok fantázia és türelem szükséges hozzá. Az eredmény pedig csodás alkotások sorozata lehet.

Valószínűleg ez az elv vezérelte a Rotary klubot is, amikor Peru egyik szegény és elmaradott falujában az egészségügyi és oktatási segítségnyújtáson túl egy képeslap készítő műhelyt is létrehoztak. A helybeli asszonyok munkái az interneten megtekinthetők, és online is megrendelhetők. A bevétel pedig a közösség életkörülményeinek jobbítását szolgálja.

Nézd csak, milyen szép alkotások születnek!

 

 

 

 

 

 

 

 

(A kép a szervezet weboldaláról származik.)

Bögrecsere

Akik ismernek, tudják, hogy jó néhány bögrém van odahaza. A jól sikerült utazásaimról rendre hazahozok egyet-egyet, a többit meg a fiam, a barátaim ajándékozták nekem. Reggelente, mielőtt nekiállok reggelizni, végignézek a gyűjteményemen, és eldöntöm, éppen melyikből esne legjobban egy jó tea.
Minden bögrének egyénisége van, mindhez tartozik egy mese. Nálam senki nem mondhatja azt, hogy neki mindegy, melyikből iszik. Tessék egy kicsit elcsendesedni, befelé fordulni, és meghallani a megfelelő bögre hívó hangját!
Bögrét persze nem csak adni lehet, hanem kapni is. Sőt a legjobb, ha mindkettő egyszerre történik. Feldobhatjuk a baráti összejövetelt, ha a meghívón jelezzük, hogy mindenki hozza el magával egyik kedves bögréjét. Az est folyamán aztán a bögrék tulajdonost cserélnek – ki-ki kiválaszthatja a neki legjobban tetszőt, de akár sorsolhatjuk is. A bögrék hazatérnek új otthonukba, és egész biztosan sokáig eszünkbe juttatják majd azt a bizonyos, remek hangulatú partit.

A zene ünnepe

Normal
0


21


false
false
false

HU
ZH-CN
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";}

Normal
0


21


false
false
false

HU
ZH-CN
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";}

Igaz, hogy már jó három hete volt, de a lelkesedés meg az ötletelés azóta is megmaradt.
A Zene Ünnepe egy nemzetközi rendezvény, melyet 1982-ben, Franciaországban tartották először, azzal a céllal, hogy zenével köszöntsék a nyár első napját. Mára már nemzetközi méretűvé vált: több mint 100 országban rendezik meg június 21-én.
Idén először, Sárospatak is bekapcsolódott. A nap folyamán, különböző időpontokban és helyszíneken utcai „örömzenészek” szórakoztatták az arra járókat. A Várnegyedben a zeneiskola fiatal tehetségei muzsikáltak, a fő utca egyik belső udvarában rock szólt, a Hild téren középkori dallamok csendültek fel furulyán abban a másfél órában, amikor én sétáltam a városban.
Este pedig, a Művelődés Háza előtti téren a város önszerveződő zenekarai szórakoztatták a hallgatóságot és önmagukat.
Ráfért ez a kis újdonság a városra. Egy kicsit megmozgatta, kicsalogatta az embereket, életet vitt a 6 óra után szinte már teljesen kihalt utcákra.
Leültem egy kicsit beszélgetni a szervezővel, s az emberek érdeklődésén felbuzdulva mindjárt neki is álltunk ötletelni, hogyan lehetne jövőre még több embert bevonni. A kapualjba kiálló gitáros, a szökőkút szélén üldögélő szájharmonikás épp úgy belefér a képbe, mint a további rétegeket is megmozgató süteményverseny. Álmok, amik valóra válthatók!

Takarítsunk a folyón!

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

A környezetvédelem nem csak hatalmas beruházásokban, nagy terjedelmű folyamatokban valósítható meg. Már azzal is a mikrokörnyezetünket védjük, ha nem dobáljuk el a kiürült PET-palackokat, hanem elbandukolunk vele a legközelebbi szemetesig.

Vagy ha összeállunk egy csapatba, és közösen megtisztítunk egy-egy területet azoktól a hulladékoktól, melyeket nálunk kevésbé környezettudatos embertársaink "felejtettek" itt-ott.

Ausztráliából hallottam először az évente megrendezett River Clean Up Day-ről, azaz Folyó takarító napról, amikor egy csapat lelkes ember vízre száll, és egy-egy folyószakaszon végigevezve, a vízen úszó összes szemetet, jobbára üdítőitalos palackokat, kihalász, bezsákol, és a megfelelő helyre - azaz hulladékgyűjtő konténerekbe – továbbít.

Az interneten rákeresve aztán láttam, hogy az Egyesült Államok számos államában, de Brazíliában és Dél-Afrikában is vannak lelkes emberek és szervezetek, akik évente egyszer nekivágnak, és megtisztogatják egy-egy tó vagy folyó partjait és vízfelületét.

Persze nem csak az év egy adott napján, szervezett keretek között tehetjük meg ezt. Bátyám, aki Ausztráliából hazalátogatva egyik nyáron részt vett a kenutúránkon, egész nap ide-odacikázott a kenujával a Tiszán, és estére két nagy szüretelőzsákot teleszedett palackokkal. Ráadásul az első óra végére már beindult a nemes versengés is, ki tud több palackot kihalászni a vízből. Hiába a jó ötlet ragadós, és a versenyszellem sem kutya!

 

River Clean Up Day Ausztráliában...

  

 

...és a Tiszán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Öltözz be, ingyen bejöhetsz!

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

Szeptemberben, egy kedves egyetemi barátnőm meghívására Bécsben töltöttem egy pár napot. A fő attrakció azonban az eggenburgi középkori fesztivál volt.

A várfallal körülölelt városkában évente megrendezik ezt az eseményt. (Amúgy Ausztria-szerte egész évben számos ilyen középkori fesztivált találhatnak az érdeklődök.) Az árusok, a mutatványosok, a rendezők természetesen mindannyian korhű ruhában vannak, s három napig ott élik az életüket a falak tövében felépített sátorfalukban.

A rendezvény belépti díjas, de aki középkori ruhában érkezik, azt kapupénz fizetése nélkül beengedik. Így aztán a múlt legyőzi a jelent. A nyüzsgő tömegben alig akad, aki modern ruházatot visel, annál több viszont a sok szellemességgel és fantáziával összeállított, régi korokat idéző öltözék.

Persze a vásárban is kaphatók középkori ruhadarabok, úgyhogy akinek nincs fantáziája, viszont van pénze – vagy egyszerűen csak szereti a szép darabokat -, az helyben is beszerezheti magának a következő vásári forgatagra szánt ruhadarabokat.

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kezdetek

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

Még a 70-es évek végén történt, hogy utazgatás közben kezdtem rácsodálkozni a számomra újdonságnak tűnő, érdekes ötletekre. Az első élményeim a szupermarketek árukihelyezéséhez kapcsolódtak - amelyek azóta persze már régen nálunk is ismertek, és használatosak. Ez is mutatja, hogy a jó ötletet érdemes felismerni, átgondolni, és a saját körülményeinkhez igazítva alkalmazni.

Bár nem lett belőlem ötletárus, ahogy 17 évesen terveztem, most mégis az a célom, hogy másokkal is megosszam mindazt az érdekes kezdeményezést, amit jártamban-keltemben összeszedek. Nem kell a kereket újból és újból feltalálni. Elég, ha használjuk -  vagy továbbfejlesztjük!