2011. november 2., szerda

Tárd ki a házad ajtaját



Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";}

Tavasszal Amerikában jártam, és a csodálatos túrák élménye mellé néhány remek gondolatot is gyűjtöttem a jótékonykodás, önkénteskedés témájában. Mindig is úgy tűnt nekem, hogy az USA-ban valahogy erősebb az adományozás, önkéntesi tevékenység, közösség építő munka szelleme. Amerikai barátnőmmel beszélgetve az eltérő történelmi háttérre vezettük ezt vissza, egyben párhuzamot vonva az egyéni és csapatsportok eltérő mértékű kedvelésével, de ezt most nem fejtem ki bővebben, kanyarodjunk inkább vissza az alapgondolathoz.

Az amerikai iskolák, csak úgy, mint a magyarok, a legtöbbször nem bővelkednek pénzben. Egyszerű adománygyűjtés helyett találták ki, a „Lépj be az otthonomba” rendezvényt. Évente egyszer, egy adott napon, néhány ember megnyitja a házát, és csekély belépti díj ellenében bárki bemehet, és körülnézhet nála. A jegyeket elővételben lehet megvásárolni, a befolyt összeg pedig az iskola pénztárát gazdagítja.

A kivitelezésben, plakátok elkészítésében, jegyárusításban, a látogatók kalauzolásában és megvendégelésében önkéntesek segítik a rendezőket és a házigazdákat.

Van, aki csak az iskola javára adakozva veszi meg a belépő jegyet. Mások, akiket érdekel az építészet, lakberendezés, szívesen veszik a lehetőséget, hogy kész „alkotásokat” tekinthetnek meg. Aki pedig építkezés, vásárlás, felújítás előtt áll, annak kifejezetten jól jöhet, ha több megoldást, ötletet, hangulatot is végignézhet, mielőtt belevág saját enteriőrjének kialakításába.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Green CNY blog

2011. október 31., hétfő

Teatasak csillagok 2.



Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

Csak egyetlen hajtással több, mint az alapminta, és máris egészen más csillagok születnek.

2011. október 29., szombat

Blindekuh éttermek Svájcban



Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

Jelképes szembekötősdi, avagy étkezési élmények vaksötétben

 

 

 

 

 

Az alapötlet: segíteni a vakok és a látók kapcsolatát, emellett így a vakok számára kitűnő munkahelyeket is kínálhatnak. Dióhéjban: az „étterem sötétben” a svájci Blind-Liecht Alapítvány vállalkozása. Az alapítvány célja megmutatni a látóknak, milyen érzés vakon élni, és milyen gondokkal, nehézségekkel, problémákkal szembesülnek vak embertársaik. A többi között azzal, hogy nem láthatják, mit esznek, legföljebb az étel illata alapján azonosítják azt, amit a tányérjukra helyeznek. Az evés módja, technikája is más, mint a látók esetében – csakis az érzékeikre hagyatkozhatnak. Azért, hogy a látók az étterem sötét világában el ne tévedjenek, az ott dolgozó vakok és gyengénlátók segítik őket az eligazodásban. Az első blindekuh-éttermet 1999. szeptember 17-én nyitották meg Zürich-Seefeld egyik valamikor kápolnájában; 2005 elején hasonló nyílt Bázelben. A vendéglátás mellett a „semmit sem látó” vendégeknek a vakok különféle kulturális élményeket, felvilágosító szemináriumokat is kínálnak – persze a sötétben. A blindekuh-éttermet, megvalósítóit különféle díjakban, kitüntetésekben részesítették: megkapták a zürichi nőegylet szociális és kulturális díját, a Lilienberg vállalkozói és innovációs díjat, valamint a londoni Social Innovations Award és az Institute for Social Innovations elismerését.

(Forrás: Natursziget)

2011. október 27., csütörtök

Kunst im Dorf

Végy egy kisebb falut, kapd a nyakadba a lábat, és kopogj be minden házba.

Kérdezd meg, van-e valaki, aki játszik valamilyen hangszeren, és szívesen kamarazenélne.

Így kezdődik egy „tündérmese”.

A folytatásból aztán kiderül, hogy az emberek nem csak hangszeren játszanak, hanem festegetnek, ékszert készítenek, csodás rongyszőnyegeket szőnek, titokban verset írnak vagy baletteznek is. És van, aki mindebben meglátja a fantáziát, és azt mondja, miért ne mutatnánk meg mindezt egymásnak és a nagyvilágnak?

Valahogy így született az első Művészet a faluban rendezvény a német Oberheimbachban. Először csak önmaguk örömére mutatták be a falu lakóinak alkotásait, s egymást szórakoztatták a közösségből kikerült előadóművészek, de nagyon hamar szárnya kapott a hír, s mára már egész Németországból érkeznek látogatók a nyaranta megrendezett két napos rendezvényre, ahol még mindig szigorúan érvényes a szabály: csak a falu (volt vagy jelenlegi) lakóinak alkotásai, illetve előadóművészei kápráztatják el az idelátogatókat.

 Kunst im dorf.JPG

2011. október 24., hétfő

Teatasak csillagok 1.

Igaz, még csak október van, de ha továbbra is úgy szalad az idő, mint az elmúlt hónapokban, akkor egy-kettőre itt a december vége.
Ha minden összejön, az idén Kínában ünneplem a karácsonyt a fiammal. Ez persze felvet néhány kérdést – többek között azt, hogyan oldom meg az igazi, családi karácsonyi hangulatot. Micsoda kérdés, hát karácsonyi dekorációval. Amit biztosan ott is beszerezhetnék, de bőven van még idő az elkészítésre is.
A csomagolást is figyelembe véve két dimenzióban gondolkodom. És csillagokban. És vidám színekben. A megoldás pedig itt gyűlik a polcon, a hátam mögött. Teatasakok. Ami a legjobb, hogy egyetlen hajtogatási mintával is számtalan különböző darab születhet.
 

2011. október 19., szerda

Trivia és szomszédolás

Ausztráliában élő bátyámmal skype-oltam éppen, amikor egy „Bocs, megjöttek a szomszédok a szokásos hétvégi rejtvényfejtésre!” üzenettel hirtelen faképnél hagyott.
Utólag persze visszatértünk a témára, mert nem hagyott nyugodni a kíváncsiság. Elmesélte, hogy az újság vasárnapi számában mindig van egy kvíz, ami, a Trivia nevű társasjátékhoz hasonlóan, a legkülönbözőbb témakörökből válogatja össze a kérdéseket. Azt szokták vasárnap esténként közösen megoldani. Mivel mindenben senki nem lehet tudós, viszont valamihez mindenki ért, így aztán a gyerekektől a legidősebbekig mindenki hozzájárul a kérdések megválaszolásához, és közös a sikerélmény is. Ráadásul a rendszeres közös játék még a szomszédokat is összekovácsolja.
Ott, a hegyek között, ahol 10-(20-30) km-es körzeten belül mindenki szomszédnak számít, fontos, hogy ismerjék egymást és tudjanak egymásról, ha baj van, vagy örömhöz kell társaság. Nálunk, ahol legtöbbször egymás nyakán élünk, mindenki inkább korlátokat épít, hogy megőrizze a saját kis életterét. Pedig szomszédolni jó. És lám, ilyen egyszerű is.


(A Trivia kedvelt magyar „változata”, a Honfoglaló, nálunk a családi rendezvények kedvelt elfoglaltsága volt egy időben. A felnőttek az egyik szobában beszélgettek, a fiatalabbja meg a másik szobában, a képernyő előtt gyűlt össze, és egymást túlkiabálva ontották a válaszokat, és izgulták végig a játékot.)


2011. október 14., péntek

Láss, ne csak nézz

Ismerjük meg a másik oldalt is. Vagy legalább egyetlen pillantást vessünk rá, mielőtt véleményt mondunk.