Élő falumúzeum Kanadában

Bár több mint 10 éve, hogy Kanadában jártam, máig is egyik legérdekesebb élményemnek tartom az edmontoni falumúzeum, vagy ahogy ők nevezik az Ukrainian Cultural Heritage Village látogatását.
Akár a szokásos skanzen is lehetne, de mégsem az. Egy nagyszerű otlet révén jóval több annál. Az itt dolgozó embereknek az a munkájuk, hogy korabeli módon éljenek.
A zsellérasszony földbe vájt házban él, és egész nap a földet műveli, mert az államtól úgy kaptak négyszer annyi földet, mint amennyi pénzük volt, ha egy éven belül feltörik és megművelik, ehhez viszont (pl. hogy vetőmagot vásároljanak) pénz kell, ezért a férje elment a vasútépítéshez dolgozni, és majd csak hónapok múlva jön haza.
A csendőr felesége most már büszkén sétálgat, de éveken át egyedül élt Londonban, amire a férje végre kihozathatta, mivel amikor felvették az egyenruhások közé, „nőtlennek” kellett lennie.
A parasztasszony hétfőn mos, kedden vasal, szerdán kenyeret süt … minden napra megvan a beütemezett tennivalója.
A vasútállomáson a pénztárostól megtudtuk, hogy az állomásfőnököt elhagyta a felesége; a boltos nem fogadja el a pénzt, ha nem látja rajta a jó öreg György király arcmását, és a frissen bevándoroltak abban a biztos tudatban sátoroznak megvásárolt telkeiken, hogy itt enyhék a telek – a bevándorlási hivatalban legalábbis ezt mondták nekik, amikor ide, nyugatra csábították őket. Azt már tudják, hogy a nagy bevándorlási boom miatt akár évekbe is beletelhet, mire házat tudnak építtetni maguknak, az viszont majd csak az első tél meglepetése lesz, hogy bizony itt nem ritka a sok hó és a mínusz 10-20 fok.
Mindenkinek megvan a maga alaptörténete, de ha beszélgetés közben elkanyarodunk tőle, lelkesen improvizálnak. Semmilyen magyarázó tábla vagy idegenvezető nem tudott volna ennyi információt maradandóan megosztani velem, mint az a sok-sok jó ízű beszélgetés, amit a falu „lakóival” folytattunk. Mindig az időjárásnak, a naptárnak megfelelően élnek. Lelkes önkénteseket, nyári szünet alatt érdeklődő gyerekeket is szívesen befogad egy-egy "család". Ki-ki saját bőrén tapasztalhatja meg, milyen is volt villany, folyóvíz, telefon nélkül élni, állatokat gondozni, kertészkedni, szekéren utazni vagy gyalog közlekedni.
Vajon milyen lehet a falu most, így karácsony táján?

Teatasak csillagok 9.

Új forma a láthatáron. Az alap itt is egy négyzet. Mind a négy sarkát behajtjuk, aztán kettő sarkot még egyszer.

Készülhet téglalapból is, akkor hosszabb lesz az elkészült elem.

Mire ezekkel a hajtogatásokkal elkészülünk, már itt is a karácsony, lehet díszíteni a fát. A Tietek milyen lesz?

Ajándékozhatunk így is

Franciaországban hallottam ezt a szellemes ötletet, mely, elhagyva a szertelen költekezést, az egymásnak adott ajándékot ismét szeretetünk személyes üzenetévé varázsolja.
Barátok, rokonok megegyeznek, hogy nem vásárolnak egymásnak semmi újat, hanem már meglévő dolgokat ajándékoznak egymásnak. Ez lehet egy ruhadarab, könyv, társasjáték, zene CD, ital, édesség vagy bármi más. Csak két szabálynak kell eleget tennie:

1. Az ajándék férjen bele egy bevásárlótáskába (hogy ne váljon ismét egyre nagyobb tárgyak cseréjéből adód versengéssé),
2. az ajándékozó szeresse az adott tárgyat, így egy erős „szeretetkör” jön létre.

Van-e annál szebb üzenet, mint lemondani például barátnőnk kedvéért egy kedves tárgyunkról, melyről tudjuk, hogy ő is a szívébe zárta…

 

Teatasak csillagok 8.

Na, és ez hogy tetszik?

 

Az 5. csillag továbbfejlesztett változata. A középső részt alul, két oldalt visszahajtottam.

 

Liliomkert piac Óbudán

Normal
0


21


false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE








































































































































































/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:SimSun;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

MEGHÍVÓ
Adventi vasárnapok a káptalantóti Liliomkertben a már hagyományos rend szerint
és - idén először - adventi szombat-vasárnapok Óbudán a Fő téren,
november 26-tól a Liliomkert portékáival, hangulatával fűszerezve

Meghívást kaptunk és elfogadtuk, hiszen a városi népet nekünk (értsd: a vidéki termelőknek) kell termelői élelemmel ellátni, már persze azokat, akik ezt igénylik. Kezdődjön hát az együttműködés!

Családias, meghitt, szeretetteli légkör - ez a cél, ahogy a Liliomkertben megszoktuk. Ezúttal, elsőként, példa értékkel a főváros egyik legszebb terén az óbudai középiskolák diákjai készítenek díszeket olcsó, természetes anyagokból, háztartási 'nemes' hulladékból és dekorálják az árusító pavilonok felületeit.
A kerület lakóit pedig arra kérjük, süssenek finom, házi sütiket az adventi hétvégékre! Sszükségünk van egymásra, vidéknek és városnak, az idősebbek tudására, tapasztalatára, a fiatalok lendületére. Korcsolyázunk, szól a zene, lesz persze forralt bor és lacipecsenye. Legyen mellé, és a karácsonyfa alá finom házi süti is!

Küldjétek el a meghívást óbudai ismerőseiteknek!
Kérjük őket és Titeket: kotorjátok elő a fiókból a régi karácsonyi sütik receptjeit, süssétek meg és hozzátok ki a térre, örvendeztessetek vele minket, egymást!
Mutassuk meg, hogy a fővárosban is létezhet családias légkör!
Köszönettel: Ildikó
harmathyildiko@gmail.com
30/266 07 06

 

Teatasak csillagok 7.

Hasonlít az előző hajtáshoz, de most az egyik fület előre hajtjuk, a másikat hátra.

Adventi naptár máskép

Mivel ritkán találkozunk, már november közepén megleptem a nővéremet és egyik kedvenc barátnőmet egy-egy adventi naptárral. Elvégre hol van az megírva, hogy csak gyerekek kaphatnak ilyet.
Az ő naptáruk azonban nem csokoládét rejtegetett. A koszorú alakban elhelyezkedő 24 csipeszben egy-egy tasak tea kelleti magát. Remélem, a decemberi hajtás közepette lesz idejük arra, hogy minden nap találjanak egy negyed órát, amikor békésen leülhetnek egy csésze tea mellé.

              

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barátnőm, akit éppen most kapott el a teatasak hajtogatási láz, egyből meg is jegyezte, hogy jó lett volna, ha minden zacskó tea mellett van még hét üres teatasak is. Micsoda ötlet! Jövőre talán már így készítem. Akkor teázás közben akár el is készülhet minden nap egy-egy csillag.
Nővérem viszont azt vetette fel, hogy miért mindig "kapunk" az adventi naptárral, miért nem „adunk”inkább. Gyorsan el is kezdtem ötletelni. Hirtelenjében ezek jutottak eszembe:

• Karácsonyfa puzzle 24 darabból – minden nap hozzáteszünk egy részletet, karácsonyra összeáll az egész fa
• Csupasz karácsonyfa rajz, amire minden nap rajzolunk egy-egy újabb díszt
• 24 csillag alakú kartonlap. Minden nap felírjuk rájuk az aznapi jó cselekedetünket, s felragasztjuk az ablakra, tükörre
• 24 képeslap egy dobozban – minden nap elküldünk egyet valakinek, akire már régóta nem jutott időnk

Nektek milyen ötleteitek vannak?